Ugyan már, miért maradjak csendben?
Egyre több említést látok a csenddel kapcsolatban, ezért arra gondoltam, hogy készítek egy összefoglalót arról, hogy mi az a csend és mit tud ő pontosan, nem utolsó sorban azért is, mert előbb- utóbb fel fogjátok tenni magatoknak azt a kérdést, hogy „Ugyan már, miért maradjak csendben?”
Nézzük, a legfontosabb tudnivalókat a csenddel kapcsolatban:
🧠Az elme nem szereti a csendet. A csend a ’nem gondolkodás’ irányában van, amit az elme sosem fog szeretni. Abban a pillanatban, amikor nem az elme felé van a figyelmed, hanem a csend felé, azon fog dolgozni, hogy bebizonyítsa, hogy csak rá van szükséged, semmi másra. Mi több, megjelenik az elmében egyfajta félelem, hogy akkor már rá nem lesz szükséged. Ezért hangaznak el ilyen és ehhez hasonló mondatok: „Olyan kínos csendben lenni.”, „Azt gondolom, hogy lemaradok valamiről, ha csendben maradok”, „Még ezt a bejegyzést elolvasom!”😊
🧠Az elme számára semmi nem tökéletes, ezért is tart mindig mozgásban. Ennek értelmében, a csend sem lesz számára tökéletes, és folyamatosan „tovább akar lökni”, vagyis, hogy nehogy megállj fejben.
🧠A csend megfoghatatlan, forma nélküli, a csendet egy térnek képzeljétek el. Mivel az elme nem tudja tárgyiasítani a csendet, ezért annak a létezését mindig kérdőre fogja vonni. Legalábbis eleinte.
🧠Ahhoz, hogy a csend felé forduljunk kell egy kitartás az elme folyamatos ellenállásai és ’trükkjei’ miatt. Ez a folyamat nem lineáris, időnként vannak mentálisan és fizikailag is megterhelő időszakok, amelyek szintén nagyon ijesztőek tudnak lenni, ha nincs meg a tudásunk és hitünk, hogy mi történik pontosan. Ha megvan a tudásunk és hitünk, akkor is ijesztőek😊
😔 A csend felé való fordulással meg tudjuk tanítani az elmének, hogy mindkét „eszközre” szükségünk van, és jól megférnek egymás mellett, sőt nagyon jól támogatják egymás működését.
😔 Valójában a csend a vezetőnk, amit az elme támogat. De mivel nem bízunk a csend erejében, a megérzéseinkben, ezért kizárólag az elmére hagyatkozunk mindenben. Ez okozhat sok feszültséget az életünkben, hiszen mást akar az elme, és mást akar a szív.
😔 A csend egy olyan tér, amelynek a legfőbb tulajdonsága, hogy át tud mindent alakítani. Vagyis nem feltétlen kell megoldanunk az elakadásainkat, ugyanis, ha a csend felé fordulunk, azok maguktól átalakulnak, és kipörögnek az életünkből. Eleinte ezt sem hiszi el az elme.
😔 A csendben minden történik magától, automatikusan. Semmit nem mi irányítunk, ezért is kivan az elme, hiszen ő akar irányítani. A csendben minden úgy, és olyan ütemben történik, ahogy az számunkra a legjobb. Persze, az elme számára azonnal, és gyorsan kell minden, ezért ez neki nem jó!
😔 A csend felé való fordulás, vagyis a befelé fordulás nagyon rövid időn belül már megmutatja pozitív hatását az állapotunkban, és a külvilágunkban is, azonban csak és kizárólag a következetes, napi rendszerességgel végzett gyakorlatok hozzák meg az eredményt. Igazi áttörést az emberek 2-3 év napi szintű gyakorlást követően tapasztalnak. Ez sok embernek nem vállalható, ezért bele sem kezdenek.
🙏Amikor a tanítók azt mondják, hogy „Maradj csendben”, (Keep quiet), nem arra gondolnak, hogy ne beszélj, hanem hogy fedezd fel azt, hogy milyen, az, amikor nem beszélsz magadhoz a fejedben egész nap. Mi történik akkor? Ezt a meditációs technikát hívják önkutatásnak, amelyet én is gyakorlok most már négy éve napi szinten.
🙏Az igazi ébredés az az, amikor felismerjük, hogy nem az vagyok, amit az elme mond nekem, vagyis nem a gondolatainkkal és érzéseinkkel azonosulunk, hanem a megfoghatatlan csenddel. (bocsánat ez már nem biztos, hogy ide tartozik, de a teljes kép miatt talán mégis). Ezt amúgy, elmével sosem fogjuk érteni.
❤️Az elmével sosem fogjuk érteni a csendet. A csendet csak a szívünkkel értjük!
❤️A elméje mindenkinek másként működik. A csend az, ami ugyanaz mindenkiben! A csend a közös bennünk!
❤️A csend szinonimái: Tudatosság, Szeretet, Önvaló, Jóisten. (érdemes majd ezeket a szavakat behelyettesíteni a fenti szövegbe)
Commentaires